Jó, ha van radiátor

radiátor

Ha az otthonunkban körülnézünk, bizonyára sokunknál ott csüng itt ott amott egyes falfelületen egy-egy radiátor is. Van néhány olyan dolog a hétköznapi életünk során, amit nem tudunk nélkülözni. Nos, a radiátor is ilyen. Ha nem lenne egy radiátor a hálószobánkban, akkor valószínűleg megfagynánk a kemény hideggel járó téli éjszakákon. Ha nem volna radiátor az étkezőnkben, nem volna az igazi, ha kabátban ülve kellene ennünk a karácsonyi ebédet. Ha nem kapaszkodna legalább egy darab radiátor a fürdőszobánk falán, roppant kellemetlenül éreznénk magunkat néhány jó meleg zuhany után. Ezek a példák mind-mind azt mutatják, hogy a radiátor megléte szinte alapszükségletté vált a modern ember életvitelében.

Radiátor, mint alapvető berendezés

Mára a radiátor a komforttal rendelkező családi házak, társasházak és lakások alapvető épületgépészeti felszereltségének a részét képezik. Mondhatnánk, hogy az Abraham Maslow által vázolt szükségletpiramis alsó szintjére már beette magát, hiszen ott találhatóak az alapvető, vagyis fiziológiás szükségletek, azaz: evés, ivás, pisi, kaki, szex, lakhatás, … és most már talán odaírhatnánk a sor végére a radiátort is. Na de ne legyünk ilyen nagyképűek egy alig több, mint egy évszázadot megélt épületgépészeti berendezés piaci pozícióját illetően. Ez a nélkülözhetetlenség nagyon sok berendezésre és használati tárgyra ugyanúgy igaz, nem csak a radiátorok büszkélkedhetnek ilyen pozícióval. Például a papír zsebkendő is borzasztóan hasznos és mondhatni, hogy nélkülözhetetlen, de a hiányától még azért jól eléldegélünk és nem fagyunk meg. Egy zsepi elégetésétől még nem lesz olyan meleg, hogy már jó legyen.

radiátorok

Radiátor az „egyensúlyteremtő”

A radiátor egy különös dolog. Azon felül, hogy meleget csinál, mai formájában már nemcsak csak úgy csinálja azt, hanem termosztátok, vagyis hő-érzékelők segítségével szabályozza is a helyiségek hőmérsékletét. Gyakorlatban egy radiátor melegít, kevésbé, vagy jobban melegít, majd kikapcsol, időnként pedig visszakapcsol. Nem bonyolult. Erre minden radiátor képes, ha jól és a megfelelő segédberendezésekkel együtt tervezték meg működését és építették be rendeltetésszerű helyére. A radiátorok feladata így a belső terek hőmérsékletének adott szintre történő felmelegítése, igény esetén pedig a szinten tartása.

Radiátor rögzítése

radiátorok rögzítése nagyon sokféleképpen történhet a környezetébe. Általában jó teherbírású, megfelelő geometriájú tartóelemeket fúrnak a falakba tiplik alkalmazásával, melyek megakadályozzák, hogy a tartóelem kicsússzon a falból. Ennek a rögzítésnek eléggé erősnek kell lennie, hiszen nemcsak a radiátor teljes statikus súlyát kell kibírnia, hanem azt a súlytöbbletet is, amit a radiátor vízzel való feltöltése okoz, illetve az olyan többletterheléseket, melyek nem kifejezetten részei a radiátor rendeltetésszerű használatának és drasztikusabb, dinamikus terheléseket is tartalmaznak, mint például rángatás, himbálózás, csimpaszkodás és hasonlók. Mindenki nekidől és kvázi azon ücsörög. Te is, valld be!

A radiátorok anyaga és gyártása

Alapanyaga szempontjából a radiátorok többnyire fémből készül (pl.: alumínium, acél), ahol a választott anyag minősége és kikészítése/kezelés függ annak majdani üzemi igénybevételétől. Ezek többségében mechanikus igénybevételek és kismértékű hő-terhelés.
A radiátor működése közben túlnyomás uralkodik annak belsejében, miközben a benne áramló közeg hőmérséklete folyamatosan ingadozik, és viszonylag tág határok között változik. Ez a hőmérséklet ingadozás és a víz jelenléte jelentős korróziós hatásnak teszi ki a fémből készült radiátor belső felületét, melyet a hosszabb élettartam reményében gondosan hegesztenek, nyomáspróbának vetnek alá és a felületét kezelik.

Radiátorok típusai

Anyagukon felül vannak különféle rendszerek, amikbe egy radiátor becsatlakozik. Ha új fűtésrendszert építünk ki, mert teszemazt házat tervezünk, még viszonylag szabadon találhatjuk ki, mit is szeretnénk. Bár az, hogy van-e gáz és áram bevezetve vagy csak az egyik, elég jelentősen befolyásolhat minket. De a tervező meg tudja határozni a kívánt hő mennyiségét és a légköbméter alapján kiszaszerolja, hogy hány és milyen teljesítményű radiátorra lesz szüjség az otthon mely pontjain.

A bonyodalom ott kezdődik, amikor nincs tervező, hogy segítsen, mert mi csak cserélni akarjuk a rendszer egyik darabját. Ilyenkor id feltétlenül forduljunk szakemberhez, mégpedig ahhoz, aki majd beszereli. Ezt semmiképpen nem érdemes magunknak csinálni. Volt már, aki több köbméter forró vízzel áztatta el a saját parkettáját, mert úgy gondolta, hogy a távfűtésben majd ő lecseréli szépen a saját lakásában a radiátort. Szóval inkább a szakember. És ha a szerelés miatt amúgy is értekezünk vele, ő vagy tudja, vagy utána tud nézni, milyen rendszer is működik nálunk. Pofonegyszerű.

Tetsztett? Oszd meg másokkal is! Share on Facebook
Facebook
Share on Google+
Google+
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin